Érkezés Kaflavíkra az esti órákban. Transzfer Reykjavík kempingbe. Sátorállítás, letáborozás.

Reggeli összepakolást és vásárlást követően a déli busszal az izlandi Felföld területére utazunk.

Landmannalaugar telepe és kempingje a túránk kiindulópontja. A helyi kőzetek és ásványi kiválások, valamint a növényzet miatt ez a vulkáni területek legszíne-sebbje. A táj sárgás-vöröses, kékes-zöldes árnyalatokban pompázik, de láthatunk narancs és fekete csúcsokat is. A csillogó obszidián és riolit hegyek oldalában, pa-takvölgyeiben mofetták, fumarólák pöfékelik kénes felhőiket. Bláhnúkur kilátó-pontjáról nagyszerű a közeli lés távolabbi vidék látványa. Sátorállítás és lepakolás után körtúrát teszünk ebben a csodaországban.

A kirándulás végén beülhetünk a természetes szabadtéri melegvizes medencébe ahol a lávamező előterében áztatjuk ki tagjainkat a kellemes hévízben.

Reggel kezdjük meg a vándorlást az 56 km hosszú Laugavegur-on (‚a forró vizek útja‘ – utalva a számos geotermikus patakra, jelenségre) ami több túrakalauz szerint is Földünk legszebb útvonalai közé tartozik. A mai nap lesz a leghosszabb szakasz, de épp ezért a leginkább élménydús is. Átkelve Laugahraun lávamezőjén, hamarosan magunk mögött hagyjuk a színes hegyek világát és Stórihver forró vizes patakjaihoz, gőzkiáramlásaihoz érkezünk. A fűtött környezet zöldben pompázik, ami a korábbi terméketlen vidék látványa után jólesően pihenteti szemünket. Södull hó-foltos hegye mellett elhaladva az 1030 méteres magasságban épült Hrafntinnusker turistaházhoz tartunk. Itt megpihenünk, miközben gyönyörködhetünk a környék jégfoltjainak közvetlen közelében feltörő gőzfelhők látványában.

A menedéket elhagyva maradék útvonalunk javarészt ereszkedő, jól rálátunk esti táborhelyünkre az Alftavatn-tó térségére. Útközben jéghideg és tűzforró erecskék mentén haladunk, függően hogy glaciális vagy geotermikus eredetű-e vize. Tiszta időben a Hekla krátere is feltűnik. Háskerdingur oldalában lecammogva, keresz-tezzük a Grashagakvist-patakot (híd hiányában, szandált húzva a vízen át) és nagyméretű lávabombák mellett elmenve a tóhoz érkezünk. Esti szállásunk Alftavatn szépséges környezetű kempingje.

táv: 22 km, szint fel és le: 650 m

Mai túranapunk rövidebb és a szint is kevesebb. Elhagyva a tó környéki zöldellő térséget Hvanngil magasabb térszínéről jó rálátást kapunk a Myrdallsjökull jegére. Több patakot is keresztezünk, van amin lábon, van amely felett gyaloghídon ke-lünk át. Belépve Emstrur feketés-szürke kő- és homoksivatagjába gyökeresen megváltozik a táj. A látvány az első holdjárók által küldött fekete-fehér képekre em-lékeztet. Nem véletlen, hogy az Apolló programba részt vevő űrhajósok egyik ki-képző terepe éppen Izlandon volt. Még egy patak átkelés és hamarosan a Botnár hegy alatti menedékházhoz jutunk.

Lepakolás után a markáns sziklafalak szegélyezte Markarfljótsgjlufur kanyon pe-reméhez tehetünk kitérőt.

Táv: 16 km, szint fel és le: 250 m

A Botnar hegyet magunk mögött hagyva rohanó gleccserfolyók szurdokai fölött kelünk át acélhidakon. Nemsokára kitárul a kanyonok környezetében eddig beszű-kült táj amikor Almenningar sík vidékére érkezünk. Innen pompás panorámánk van az Eyjafjalla-, és a Myrdalsjökull jégmezőkre, mellettünk pedig a Thröngá fo-lyó zúg medrében. Rövidesen szandálra váltva át is kelünk rajta hogy túlpartján Thórsmörk (Thór erdője) fái között folytassuk. Szokatlan látvány a fa Izlandon, mert hasonlóan pl. a Brit-szigetekhez az évszázadok alatt itt is kivágták és felhasz-nálták a törzseket. A megmaradt állományt óvják-védik, igyekeznek visszatelepíteni. Alacsony nyírfák között elballagva elérjük a Langidalur menedékházat. Pihenőt kö-vetően gyaloghídon keresztezzük a Krossá folyót, a túlparton Godaland (Istenek földje) területére lépünk majd egy utolsó nekirugaszkodással Basár turistaházánál és kempingjénél célunkhoz érkezünk.

Táv: 18 km, szint fel: 280 m, le: 570 m

Hátizsákjainkat a kempingben hagyva egész napos túrára indulunk fel a Fimmvörduháls-hágóba a Myrdalsjökull és az Eyjafjallajökull jégmezők közé. Útközben kilátópontokat és csodás természeti tájakat érintünk. Odafent megnézzük a 2010-ben kitört vulkán által szétterített fiatal lávamezőt és a kitörési központokat is. Lefelé gleccserpatakok mentén ereszkedünk vissza a kempingbe.

Táv: 15 km, szint fel és le: 950 m

Délelőtt még lehetőség lesz rövidebb kirándulásra Godaland és Thórsmörk legen-dás helyszínekben bővelkedő környékén, akár felmehetünk a Valahnúkur kilátó-pontjába is. A délutáni busszal pedig a fővárosba utazunk ahol napunk maradékát töltjük.

Repülőnk csak este indul ezért bőven élesz idő Reykjavík nevezetsségeivel, utcái-val, boltjaival, éttermeivel ismerkedni. Esetleg megmártozhatunk a tengerben a reykjavíki strandon, vagy elmehetünk termálfürdőbe, esetleg a múzeumok valame-lyikébe.

Reykjavík jelentése: füstölgő öböl. Az első betelepülőket a környékbeli geotermi-kus kigőzölgések látványa ihlette a név adására. Megnézzük Izland legnagyobb templomát a Hallgrímskirkaja-t, amelynek külső díszítése a bazaltoszlopokat min-tázza. Lifttel a 75 méter magas torony kilátójába is felmehetünk, ahonnan tiszta idő-ben nagy távolságra ellátni. A Városháza és a ma már nem Thingvellir mezején ülésező izlandi Parlament épülete is érdemes a megnézésre. De sétálhatunk vagy beülhetünk a kikötő valamelyik hangulatos éttermébe halat ebédelni, aztán egy ká-véházban vagy a parkok valamelyikében megpihenhetünk. A környékre legjobb panorámát kínáló Perlan nevű kilátóba szintén érdemes fellátogatni. Onnan leeresz-kedve pedig a tengerparti Sun Voyager-hez mehetünk. Az egyedi szobor tulajdon-képpen egy viking hajó sajátos ábrázolása, a felfedezetlen területek ígéretét, a re-mény, a haladás és a szabadság álmát közvetíti.