A túra képekben

Részletes program

Reggeli gyülekező – indulás

7:15-től a Westend melletti (Nyugati pu.) parkolóban, ahonnan 7:30-kor indul a buszunk.

CITROMSZÜRET LAJOSMIZSÉN

Magyarország egyetlen citromültetvényére látogatunk el, ahol a tulajdonosok már sok éve termelnek citromot. Az itt termelt gyümölcsöknek legfőbb ismérve, hogy a citrom kezeletlen héjú, ami a gourrmet gondolkodást egy másik dimenzióba helyezi át. Az itt termelt citrom bátran felhasználható. És aki egyszer megkóstolja, boldogan konstatálja, hogy ez a citrom ízletesebb, lédúsabb, mint bolti hasonmásai, az eltarthatósága pedig jóval hosszabb ideig lehetséges különösebb minőségromlás nélkül!
Lesz lehetőség citromlekvárt is kóstolni, vásárolni!

KECSKEMÉTI BUSZOS VÁROSNÉZÉS

A citromszüret után Kecskemétre megyünk, ahol egy rövid buszos városnézés keretében megnézzük a város fontosabb épületeit (Cifrapalota, Városháza, Katona József Színház, Hírös Agóra Művelődési Központ, Nagytemplom, Tudomány és Technika Háza…)
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont…

ÓCSA – LÁPERDŐ

Kecskemétet magunk mögött hagyva Ócsára utazunk, ahol igen gazdag programjaink lesznek. Elsőként a Selyem-réti tanösvényre megyünk. Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található a Selyem-réti tanösvény, amely a védett természeti terület erdei élővilágába enged betekintést. A terület a jellegzetes Duna-Tisza közi lápmedencék egyike, homokterületek közötti vizenyős mélyedés, ahol láperdők és láprétek váltakoznak egymással. A vizes élőhely gazdag növény- és állatvilága tárul majd elénk. A Nagyerdő fái és holt fái példát mutatnak arra, hogy sok növény- és állatfaj számára az elkorhadt fatörzsek, gallyak életteret biztosítanak. Utunk során olyan, a láperdőkre jellemző fajokat láthatunk, mint a nyári tőzike vagy a mocsári teknős. Az is kiderül, hogy honnan kapták nevüket a „lábasfák”.
Kb. másfél órát fogunk sétálni ebben a csodálatos környezetben!

ÓCSA – TÖMÖSKÖZI KERÁMIA

A különleges túra után betérünk Tömösközi Ágnes keramikushoz, aki valójában fazekas.Megtekintjük műhelyét, hol készülnek a messze földön híres kerámiái. Mesél majd életéről, hogy került szülővárosából, Mezőtúrról Ócsára, miért nem lett könyvtáros, pedig annak készült, és hogy mennyi mindenre kell figyelni, amikor megrakja a kemencét. A program végén vásárlásra is lesz lehetőség. Frissíthetjük saját karácsonyi terítékünket, de ajándéknak valót is bőven találunk nála..

ÓCSA – EKLÉZSIA PINCÉSZET – Borvacsora A-B menüvel

Napunk utolsó állomása az Öreghegyi Pincesoron az Eklézsia Pincészetben lesz. Itt fogyasztjuk el az adventi borvacsoránkat is! Az Ócsai borvidék legjelentősebb része az Ócsai Öreghegy, mely az 1990-es években került az újabb borászati térképre. Az Öreghegy a Kiskunsági homokhátság része, a terület kiváló adottságai miatt ideális helyszín a szőlőtermesztésre és a bortermelésre. Az itteni pincesorok közel 100 kisebb és nagyobb pincét foglalnak magukba, melyek nagy része még a 19. században épült, de megtalálhatóak egészen a 13. századra is visszanyúló műemlékek. A Kunsági borvidék és az Ócsai borvidék közös jellemzője az, hogy mindkét területen jelentős a homokos talaj, amely különleges íz- és illatkombinációkat ad a boroknak. A pincészet szűkebb környezete, az Ócsai Öreghegy, kiváló szőlőtermelő adottságai annak köszönhetőek, hogy a terület az egykori Ős-Duna meder partján, annak lerakott hordaléka területén fekszik, ahol ennek eredményeképpen 20-30 cm barna erdőtalaj alatt rétegelt löszt találhatunk, amely különböző ásványi anyagokkal segíti a szőlő fejlődését. Az itt található több százéves pincék jellegzetes szerkezete festői tájjal fogadja az idelátogatókat. Megfigyelhetők gádoros, nyeregtetős, ollóágas tetőszerkezettel ellátott, nádazott bejáratú több ágú pincék, melyek hazánkban mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak. Napsütéses órák száma a Villányi borvidék után, itt a legmagasabb az országban, ezért minden szőlőfajta képes a teljes beérésre. A lösz talajba vájt Eklézsia Pince 6 méter mélyen fekszik, hőmérséklete 12-14 °C fok, amely ideális a borok érlelésére. Összesen közel 60 000 tégla alkotja a borok otthonát. Prémium fehér, évjáratos rozé boraikat hagyományos magyar tölgyfahordóban némely esetben gőzölt dongájú tölgyfa, hasított akác, illetve barrique hordókban érlelik. Palackjaik zárásához hazánkban fellelhető legjobb minőségű és lehető leghosszabb parafa dugókat használják, melyek előnye, hogy hosszabb felületen zárják el a bort a levegőtől. Ennek eredményeképpen az érési és finomodási folyamatok még inkább kontrollált körülmények között mennek végbe, továbbá hosszabb távon segít megőrizni a bor minőségét. Nincs kétségünk, hogy egy tökéletes adventi borvacsora vár ránk…

VISSZAUTAZÁS BUDAPESTRE

Ócsa után visszaszállunk a buszunkra, és egészen Budapestig meg sem állunk. Forgalmi viszonyoktól függően a várható érkezés az indulási helyszínre: kb. 19:30-kor.

Utazás

Térkép